Az elmúlt bő másfél hónapban nem igazán volt kedvem írni ide, de most újra van lelkesedés. 

Április 20.-án egy nagyon kedves, régi barátommal Marcival vettünk részt az 500. Sz. Angster József Szakképző Iskola nyílt napján, ahol járműtalálkozó volt az egyik program. Voltak gyönyörű veteránok, tuningautók és versenyautók egyaránt. A motorokról nem igazán tudok mit mondani, nem néztem meg őket. Mi egy '72-s Bogárral voltunk. 

Vittem a fotómasinát is, de csak pár kép készült. Itthon vettem észre, a Bogár pont kimaradt :D . Amiket csináltam képeket nemsokára megmutatom. 

Múlt héten egy másik nagyon jó barátommal, Rolanddal voltunk gokartozni a Baranyaringen, ott ahol korábban a Winter Race fordulói voltak. Valamikor régen, 8-10 éve már gokartozott mindkettőnk, de hát arra már senki sem emlékszik. Teljesen kezdőként ültünk a volán mögé. Amikor kiértünk a pályára pont körözött egy srác, annyira lassúnak tűnt, hogy hihetetlen. Na, majd mi. Megbeszéltük,hogy először megyünk egy laza negyed órát. Háááát. Az első pár kör a gép megismerésével telt. Azért belülről teljesen más. Nincs rugózás, billegés, kényelem, de van helyette rázkódás, óriási hangzavar, tapadás és a hétköznapokhoz képest nagy G erők. Nekem lassabban ment az ismerkedés mind a technikával, mind pedig pályával, így Roland elég rendesen ott hagyott. Később már hiába siettem, egyre csak távolodott. Ennek ellenére "az első futam" végén mind a ketten vigyorogva szálltunk ki. Pár perc pihenés után mentünk még negyed órát, ami borzasztó szoros csatát eredményezett. Roland indult a boxból először, majd én. Már az elején megvolt a tempó, tartottam azt a távolságot ami a boxból egymás után indulás miatt alakult ki közöttünk. Már ennek nagyon örültem. Aztán egy nyújtott baloshoz érve láttam, hogy a nagy vetélytárs :D lecsúszott az ideális ívről. Befértem mellé, sőt még meg is tudtam előzni. Gondoltam, hogy nem szakadt le rólam és ezt egyszer-kétszer féktávon hozta tudomásomra pár erőteljes lökéssel. Volt, hogy be is tudott jönni mellém, azonban mindig én voltam az ideális íven, így megelőzni már nem tudott. A leintést követően ismét nagy mosollyal az arcunkon beszéltük meg a történteket. Mint kiderült végig 10-20 centire volt csupán a gépem mögött, tehát igencsak szorosra sikerült a befutó.

Elnézést a terjedelemért, de nagyon belejöttem a mesélésbe.